A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és az erbíli Szaladin Egyetem együttműködésében megvalósuló ötéves kutatási program támogatója a Mol-csoport. A projektet magyar részről Major Balázs egyetemi docens, a PPKE BTK régészeti tanszékének vezetője, kurd részről Zidán Bradoszti, a Szaladin Egyetem régészeti tanszékének vezetője irányítja.

Mint Major Balázs az MTI-nek elmondta, az Erbíl kormányzóság területe több nagy közel-keleti civilizáció metszéspontjában található. „A világtörténelem egyik legfontosabb bölcsőjének számító termékeny félhold területéhez tartozik, így az ott végzett kutatásokat mindig kiemelt nemzetközi figyelem övezi.”

Ismertetése szerint zord, de festői hegységláncok által tagolt vidékről van szó,  egyedül a főváros, Erbíl helyezkedik el a mezopotámiai síkság szélén. E barátságtalan tájon élnek a kurdok, akik történelmük folyamán többnyire a hegyi váraikból ellenőrizték az átmenő forgalmat. „A középkori és kora újkori Kurdisztán talán legfontosabb emlékcsoportját ezek a várak jelentik, amelyek szinte teljesen felfedezetlenek, így komoly új ismeretanyagot rejtenek” – jegyezte meg a magyar régész.

Az Erbíltől 60 kilométerre északkeletre, egy hegygerincen álló festői Dvin váráról kevés forrás áll a rendelkezésre, ezért is nagyon fontos, hogy történelmében először régészeti kutatásokat végezzenek. A ma látható építmények többségét a korábbi feltételezések szerint a 15-16. században emelték, de az első kutatások alapján nagyon valószínű, hogy az erődítésnek vannak korábbi időszakokhoz köthető részei is.

„A Kurdisztáni Regionális Kormány régészeti főigazgatósága a várnak és környékének kutatására és teljes dokumentálására kért fel minket. Ez nem pusztán egyszerű régészeti kutatás, a projekt ugyanis nagyszerű lehetőséget kínál az oktatási együttműködésre is Kurdisztán legrangosabb egyetemével. Magyar hallgatók szerezhetnek gyakorlatot az iraki Kurdisztánban, s kurd hallgatók vehetnek részt magyarországi tanszéki ásatásokban és egyéb képzési programokban. Terveinkben közös konferenciák és oktatócsere is szerepel, sokat tanulhatunk egymástól” – hangsúlyozta Major Balázs.

A koncessziós szerződést hosszú előkészítés és terepszemlék után novemberben kötötték meg, s utána rögtön elkezdődtek a kutatások. A most befejeződött első szezon során az új lelőhelyeket is eredményező régészeti terepbejárás mellett építészeti felméréseket végeztek, a Mensor 3D munkatársaival elkészítették a vár és a várhegy teljes háromdimenziós szkennelését, valamint légi fotózást és geofizikai felméréseket is folytattak. „Hatalmas adatállomány jött létre, s nagyon valószínű, hogy hamarosan az elsődleges periodizációt is el tudjuk készíteni, vagyis meg tudjuk állapítani, hogy a vár milyen szakaszokban épült. Ezeket a kutatásokat egészítik ki a 2015-ben kezdődő régészeti feltárások” – taglalta a projektet a szakértő.

Az ásatások adnak majd választ, hogy valójában mekkora lehetett az erődítés, amelyben a feltételezések szerint a védőkön kívül civil lakosság is élhetett, illetve legalább vész esetén a környező falvak népének is menedéket nyújtott.

„A terület egy részét törmelék borítja, de a várhegy lankásabb részein a jelek szerint végig épületek lehettek. Nehéz meghatározni, hogy mekkora volt a korai vár kiterjedése, melyik település miként kapcsolódott az erődítményhez” – mondta Major Balázs, s a várral szembeni sziklaplatón magasodó hatalmas épületegyüttest, valamint az itt található temetőt hozta fel példaként.

„Úgy tűnik, hogy együvé tartozó, nagyjából egységes épületegyüttesről van szó, a temető viszont, amely gyönyörűen faragott síremlékeivel a vár környezetének egyik legfőbb nevezetessége, legfeljebb néhány évszázados lehet. Muszlim település belterületén nem szoktak temetőt létesíteni, s az, hogy a romok között található, arról tanúskodik, hogy az épületkomplexumot már rég elhagyták, amikor elkezdődött  itt a temetkezés” – magyarázta a régész.

Forrás:http.mno.hu/tudomany