BIM Building Information Modeling

Ennél világosabban nehéz lenne elmagyarázni mit jelent a BIM

Forrás: Bojár Gábor: Az információ sok évezredes hatalma
Negyedik ipari vagy harmadik informatikai forradalom?
Élet és Irodalom LXI. évfolyam, 16. szám, 2017. április 21.

„Egy piaci kudarc nyomán született koncepció”

A szerző cikkében a „negyedik ipari forradalomról” fejti ki nézeteit, miközben  a bevezetőben elmeséli a BIM születésének körülményeit.

…”Akkor hogyan adjunk több praktikus értelmet a 3D-s épületmodellnek (amiben jobbak voltunk), többet, mint a látvány bemutatása? Így született meg a „Virtuális Épület” koncepció, amely később „BIM”, azaz „Building Information Modeling”, tehát „Épület Információ Modellezés” néven általánosan elfogadottá vált, és kiszorította a ma már meghaladottnak tekintett CAD-et az építészeti tervezésben.

A BIM lényege, hogy a háromdimenziós épületmodellt nemcsak láttatásra használjuk, hanem az részletes adatbázis az épületről, ebből származnak a kiviteli tervek, anyagkimutatások és az épületről szóló egyéb dokumentumok. A rajzok így a tervezés és kivitelezés során mindvégig konzisztensek maradnak egymással, hiszen minden módosítást a modellen végzünk, így az ebből származtatott rajzok és egyéb dokumentumok pontosan követik a menet közbeni változásokat, elkerülve azokat a hibákat, inkonzisztenciákát, amelyek a hagyományos kétdimenziós tervek gyakori módosítása során szinte mindig előfordulnak.

Ezzel a megoldással sikerült gyökeresen átalakítani az építész szerepét is az építőiparon belül. A tervező nem elsősorban a rajzok, hanem az épületről alkotott információs adatbázis szerzője és tulajdonosa lesz, megőrizve ezzel a kontrollt a megvalósuló épület felett. Valóban az épül meg, amit tervezett, és ő kontrollálja azt a számtalan – kompromisszumok szülte – módosítást is, ami a kivitelezés közben szinte mindig elkerülhetetlen. Visszaadtuk az építész kezébe azt a befolyást és hatalmat a megvalósuló épület felett, amelyet néhány évszázada a reneszánsz időkben még élvezett, és amit az építészet iparosodása során fokozatosan elveszített.”

Az írás hallatlanul érdekes, eredeti megközelítésben veszi sorra az ipari forradalamak történetét, jelentős vivmányait majd a fajunk sorsáért érzett aggodalommal Madách idézettel zárul

„Az ember ezt, ha egykor ellesi,
Vegykonyhájában szintén megteszi. –
Te nagy konyhádba helyzéd embered,
S elnézed néki, hogy kontárkodik,
Kotyvaszt, s magát Istennek képzeli.
De hogyha elfecsérli s rontja majd
A főztet, akkor gyúlsz késő haragra.
Pedig mit vársz mást egy műkedvelőtől? –”